A jap�n 'g�sa' sz� jelent�se:professzion�lis sz�rakoztat�. M�v�sz. Sz�p, m�v�szetekkel �l� szem�ly.
A g�sa-hivat�s fontos elem a jap�n csal�di rendszerben. A jap�nok nem szeretnek idegeneket fogadni a lak�sukba, viszont nagyon kedvelik a vend�gesked�st, az �gyek ter�tett asztal melletti elint�z�s�t. A h�ziasszonynak semmi keresnival�ja nincs ilyen t�rsas�gban, de az nem tagadhat�, hogy egy szellemes, kedves n� eg�szen m�s ir�nyt ad a t�rsalkod�s menet�nek, a vend�gek hangulat�nak. Ezt a k�rd�st – hogy a vend�gek sz�rakozzanak is, de a h�ziasszony m�gse legyen jelen – a jap�n g�sa-rendszer oldotta meg. A j� g�sa mindenek el�tt a h�ziasszonyt helyettes�ti a h�zon k�v�li vend�gesked�sn�l.
B�jos cseveg�ssel, t�nccal, zen�vel, j�t�kokkal sz�rakoztatj�k az ocsaja vend�geit.
A j� g�sa mag�ba egyes�ti mindazokat a kiv�l� tulajdons�gokat, amelyeket a n�i ide�llal szemben t�maszthatnak. Sz�p �s szellemes.Mozdulatai eleg�nsak,�rt a politik�hoz, j�rtas az irodalomban �s a n�pm�v�szetekben.Mindent elnyel amit hall, semmit se ad vissza. Erk�lcs�s.
Hagyom�nyos kimon�ban j�rnak, egyszer� facip�t, klump�t viselnek, hajukat bonyolult frizur�ba rendezve viselik, melybe f�md�szeket fonnak. Arcukat feh�rre alapozz�k, �s az ajkakat �g�v�r�sre festik. A fiatalabb l�nyok csak a fels� ajkukat festik meg, s az er�sebb vonzer� �rdek�ben piros cs�kot festenek a nyakszirtj�kre.

Kyot�ban, Jap�n �si f�v�ros�ban, maikoknak �s geikoknak nevezik a g�sa-jel�lteket, illetve a g�s�kat. Hossz�, f�rads�gos utat j�rnak be, mire elsaj�t�tj�k saj�tos m�v�szet�ket. A n�vend�k maik�kt�l elv�rj�k, hogy tanulm�nyaik mellett kivegy�k r�sz�ket a h�zimunk�b�l. Ha hanamacsiban �lnek, elleshetik a helyes viselked�st �s �lt�zk�d�st, a szok�sokat, kor�n bepillant�s�t nyerhetnek mesters�g�k k�vetelm�nyeibe. El kell �rni�k, hogy szeress�k �s megbecs�lj�k az oneszanok �s az okesz�nok, ha siker�l megkedveltetni magukat, gy�mkodni fognak felette, gondj�t viselik, seg�tenek probl�m�ik megold�s�ban, bevezetik az ozasikibe, bemutatj�k vend�geiknek, s�t az okija anyja adopt�lhatja is a g�s�t. 
Ma a legt�bb jel�lt 15 �ves kor�ban kezdi a tanul�st, de van, aki csak 18 �vesen, a k�z�piskola elv�gz�se ut�n v�lasztja ezt a hivat�st.

Az 1920-as, 30-as �vekben a jap�n t�rsadalmat fenyeget� vesz�lynek tartott�k e mesters�g gyakorl�it, s�t a negyvenes �vekben a g�sa-hivat�st t�rv�nytelennek nyilv�n�tott�k, gyakorl�inak t�bbs�g�t gy�ri munk�ra k�telezt�k. Az 1970-es �vekben m�g 17 ezer g�sa gyakorolta hivat�s�t Jap�nban, m�ra mintegy ezren �lnek Oszak�ban �s Kyot�ban.