A magyarorsz�gi boszork�ny�ld�z�s szervezett form�ja nem Magyarorsz�gr�l indult ki, hanem r�sze az �ltal�nos eur�pai boszork�ny�ld�z�snek, amely a nyugati egyh�zakhoz tartoz� orsz�gokban zajlott le. A keleti egyh�zhoz tartoz� orsz�gokban szervezett boszork�nypereket nem tal�lunk, ami term�szetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az orsz�gokban nem voltak boszork�nynak tartott szem�lyek, �s hogy a barokk boszork�nyperek idej�n nem folytattak le egyes pereket, p�ld�ul Oroszorsz�gban (Kov�cs Z. 1972).

A magyarorsz�gi boszork�ny�ld�z�s legels� peri�dusa nagyj�b�l vil�gos: olyan var�zsl�kr�l lehetett itt sz�, akik a kereszt�nys�g el�tti gyakorlattal m�g nem hagytak fel.

Az els�, sokat id�zett t�rv�ny K�lm�n kir�ly nev�hez f�z�dik, amelyben meg�llap�tj�k, hogy a „strig�k”-r�l, akik nem l�teznek, ne ess�k sz�. Ezt a r�gibb t�rt�net�r�k vagy �gy �rtelmezt�k, hogy K�lm�n felvil�gosultabb volt, mint kort�rsai, vagy �gy, hogy a magyarokn�l nem voltak boszork�nynak tartott szem�lyek. Azonban m�r Kom�romy Andor 1910-ben r�mutatott, hogy a t�rv�ny szerkeszt�je ismerte az ide vonatkoz� r�gebbi germ�n t�rv�nyeket. A 6. sz�zadi Lex Salica m�g re�lisnak tartja a rep�l� �s emberev� boszork�nyok l�tez�s�t. A 7. sz�zadi germ�n t�rv�nyek m�r b�ntet�ssel s�jtj�k azt, aki egy m�sik szem�lyt strig�nak nevez. Rothari t�rv�nyei (643) is tagadj�k a strig�k l�tez�s�t, Nagy K�roly 787-ben kiadott rendelkez�s�ben szint�n tagadja azt, hogy lenn�nek strig�k.

A magyar n�phitb�l a mai napig is hi�nyzik a rep�l�, v�rsz�v� striga alakja. K�lm�n t�rv�nye teh�t, ha k�lf�ldi t�rv�nyeket ism�tel is, megfelelt a magyar k�zfelfog�snak. {7-519.} Ennek ellen�re a „maleficusok” b�ntet�s�r�l K�lm�n t�rv�nyei is megeml�keznek (D�m�t�r T. 1975). (A maleficus sz� term�szetesen a sz�zadok sor�n t�bb�rtelm� is volt. A 15. sz�zadb�l fennmaradt Regestrum Varadinense p�ld�ul le�rja a k�z�pkorban gyakorolt t�zesvas-pr�b�t, mely az isten�t�letek k�z� tartozott. Elvben a gyan�s�tott el�kel�knek �s a k�zn�pnek egyar�nt ki kellett �llnia ezt a pr�b�t, azonban az �r helyett csak kijel�lt ember�t k�nyszer�tett�k erre. Mint ez a sz�vegekb�l kider�l, a maleficus sz� olyan szem�lyeket jel�lt, akiket var�zsl�ssal, ront�ssal vagy m�regkever�ssel gyan�s�tottak. A Regestrumban szerepelt v�dlottak �s el�t�ltek nagy t�bbs�ge falusi asszony, k�t v�dlott falusi f�rfit viszont felmentettek. – Kar�csonyi 1903.)

Minthogy haz�nkban a 16. sz�zadt�l a lakoss�g vall�silag megoszlott, a szervezett barokk boszork�nyperek vil�gi hat�s�gok el�tt zajlottak le. Term�szetesen a tiszt�n katolikus ter�leteken (f�leg a 18. sz�zadban) a katolikus kl�rus sz�vesen belesz�lt a perek lefolytat�s�ba, �s lehet�leg igyekezik a felt�telezett boszork�nyokat felkutatni �s el�t�lni. Azonban a k�l�nb�z� protest�ns egyh�zak ugyan�gy hittek nemcsak a boszork�nys�g l�tez�s�ben, hanem vesz�lyes volt�ban is.

A peranyag egy kisebb r�sz�ben a v�dlott�l meg is k�rdezik, hogy milyen vall�s�. Megk�s�reltem a publik�lt peranyagokat vall�s szerint elk�l�n�teni, azonban a k�lvinista Debrecen �s a katolikus Szeged nagyon hasonl� m�don buzg�lkodtak a boszork�nyok kipuszt�t�s�ban.

Ennek ellen�re haz�nkban – az eur�pai �tlagot figyelembe v�ve – nem volt t�ls�gosan sok a hal�los �t�letek sz�ma. Kiv�telt k�peznek a mintegy k�t �vtizedig tart� h�rhedt szegedi boszork�nyperek, amelyek akkor zajlottak, amikor m�r sok orsz�gban a szervezett boszork�ny�ld�z�s sz�n�ben volt. A v�dlottak egy jelent�s r�sze azonban m�r a t�rgyal�st megel�z� tort�ra sor�n – a v�zpr�b�ban stb. – elhunyt, �gyhogy a perek hal�los �ldozatainak sz�m�t pontosan nem �llap�thatjuk meg (Reizner 1899–1901: I. 338–362).

A magyarorsz�gi hivatalos periratok k�t k�l�nb�z� r�szre oszlanak. Egy r�sz�kn�l a k�rd�sek k�zt felt�tlen�l szerepeltek bizonyos v�dpontok. Ilyenek az �rd�ggel k�t�tt sz�vets�g, a boszork�nyszombaton val� gy�lekez�s �s ott az �rd�ggel val� k�z�s�l�s, kannibalizmus, fekete mise, a boszork�nyok rep�l�se, az �rd�g stigm�i stb.

A perek nagy r�sze azonban csak �rinti ezeket a v�dpontokat, amelyeket a boszork�nyok f�k�nt a k�nvallat�s hat�s�ra ismertek be, ann�l r�szletesebben t�rgyalj�k azonban a „konkr�t” v�dakat. A konkr�t v�dak a boszork�nyok ront�sa, az old�s-k�t�s, mely betegs�get, impotenci�t stb. okoz, a teh�n megbabon�z�sa, az anyatej elapaszt�sa stb. A v�dpontokat nem mindig tekinthetj�k teljesen alaptalannak, mert a b�b�k, f�vesek, gy�gy�t�k val�ban ismert�k a m�rgez� n�v�nyek, �sv�nyok hat�s�t, �s ha nem is m�gikus �ton, de bizony�ra itt-ott alkalmazt�k is ezeket egy�ni �rdekb�l.

A v�dak t�lnyom� t�bbs�ge azonban koholt, s a kis k�z�ss�gek tagjainak egym�s k�zti ellent�teit �pp�gy kifejezik, mint azt a primit�v fokon ma is �l� hitet, hogy a v�ratlan szerencs�tlens�g, betegs�g, hal�l mindig „ront�s” eredm�nye. Ilyenkor b�nbakot kell keresni. Nem ritka az olyan boszork�nyper, amikor vil�gos a feljelent�k egy�ni �rdeke, t�bbnyire azonban a tudatlans�g, f�lelem, rosszindulat t�kr�z�dik e perekben.

Gyakrabban fordul el� az �n. boszork�nyszervezetek k�rd�se. Az is nyilv�nval�, hogy ez a k�rd�s szint�n a k�lf�ldi gyakorlatb�l ker�lt haz�nkba. Azt ugyanis felt�telezik, hogy a hivatalos barokk boszork�nyperek el�zm�ny�t a reform�ci� el�tti eretnekmozgalmak elleni int�zked�sekben kell keresn�nk.

{7-520.} Maguk a boszork�nyperek azonban arra az id�re esnek, amikor az egyh�zszakad�s m�r megt�rt�nt, �s a katolikus egyh�z mellett t�bb protest�ns egyh�z is m�k�d�tt, Eur�p�ban �s haz�nkban egyar�nt.

Ez viszont m�g �rthetetlenebb� teszi a nagy �rdekl�d�st a boszork�nyszervezetek ir�nt, hiszen a Magyarorsz�gon perbefogottak igen nagy sz�zal�ka a legalacsonyabb t�rsadalmi r�tegek asszonyaib�l ker�lt ki, akiknek szervezked�se rendk�v�l nagy akad�lyokba �tk�z�tt volna. Mindenesetre j� n�h�ny boszork�nys�ggal v�dolt szem�ly, aki beismeri mag�r�l, hogy boszork�ny, elismeri azt is, hogy szervezett egys�ghez tartozik, amelynek tagjai katonai rend szerint m�k�dtek (K�rner 1969).

A peranyagb�l nem lehet meg�llap�tani, hogy f�leg katolikus vagy protest�ns boszork�nyszervezetekre gondolhatunk-e, mert mind a kett� sz�ba j�het a ter�leti eloszt�s alapj�n.

A boszork�nyperek eset�ben kiv�telt k�pez az a n�h�ny eset, ahol nyilv�nval�an „koncepci�s perr�l” van sz�. Itt a v�dlottak el�kel�, vagyonos f�rfiak �s n�k, rokonaik az � vagyonukat, birtokukat �hajtott�k megszerezni. Ezek azonban a pereknek nagyon kis sz�zal�k�t teszik csak ki.

Hasonl�an n�h�ny sz�zal�kn�l elme- vagy idegbaj gyan�ja foroghat fent. A perek t�bbs�g�ben azonban a magyar k�zn�p v�dolja egyes tagjait boszork�nys�ggal, t�lnyom� t�bbs�gben asszonyokat, b�r f�rfiak is akadnak k�z�tt�k.

Az eur�pai boszork�nyperek statisztikai �sszehasonl�t�sa m�g nem t�rt�nt meg. Haz�nkban a perek k�s�bb kezd�dtek, mint Nyugat-Eur�p�ban, viszont tov�bb is tartottak. Tet�pontjukat a 18. sz�zad els� �vtizedeiben �rt�k el, amikor m�r sok eur�pai orsz�gban besz�ntett�k a pereket. Magyarorsz�gon a lengyelekkel �s Sv�jccal k�r�lbel�l egy id�ben sz�ntek meg a boszork�nyok elleni peres elj�r�sok.

Ha a magyarorsz�gi boszork�nyperek ismerete az �ltal�nos eur�pai k�pet nem is m�dos�tja jelent�sen, a magyar t�rt�neti n�phitkutat�snak szinte kimer�thetetlen �s m�g csak r�szleteiben kiakn�zott forr�sa. A v�dakban �s v�dekez�sekben igen pontos adatokat kapunk a magyar kuruzsl�sr�l, a ront�sba vetett hitr�l, a tudom�nyosnak tartott szem�lyek tev�kenys�g�r�l, a n�phit t�rgyi anyag�r�l, a lid�rcbe, sz�passzonyba vetett hitr�l, kincs�s�sr�l �s egyebekr�l.

A szervezett boszork�ny�ld�z�s r�g�ta divatos t�ma, amelynek t�rt�nelmi, t�rsadalompszichol�giai �s egy�b ok�t �jabb �s �jabb m�vekben pr�b�lj�k megfejteni. A magyarorsz�gi perek eset�ben felesleges lenne ilyen k�l�n okokat keresni, miut�n a katolikusok, luther�nusok, k�lvinist�k stb. m�s eur�pai orsz�gokban is folytattak ilyen pereket, term�szetes volt, hogy Magyarorsz�g sem maradhatott ki ebb�l. Az Ausztria �ltal k�ld�tt hivatalos megb�zottak a 18. sz�zad elej�n m�g csak fokozt�k a perek s�ly�t.

M�sr�szt �ppen M�ria Ter�zia volt az, aki betiltotta a pereket, mert akkor m�r az osztr�k jogtudom�ny �s kl�rus is id�szer�tlennek, t�lhaladottnak tekintette a hivatalos boszork�nypereket.

A magyar kutat�k egyik fontos feladatuknak mindig azt tartott�k, hogy a saj�tos magyar von�sokat hangs�lyozz�k. Egyes kutat�k egyenesen od�ig mentek, hogy megk�l�nb�ztett�k a boszork�nyok „nemzetk�zi”, „kozmopolita” tev�kenys�g�t, �s emellett megpr�b�lt�k kirajzolni a „magyar” boszork�nyok jellemz� tev�kenys�g�t. Ez �gy nem �llja meg a hely�t, hiszen minden eur�pai orsz�g boszork�nyper�ben szerepeltek a hivatalos v�dpontok, de ugyanakkor a pereket minden�tt er�sen sz�nezte a lok�lis n�phit.

{7-521.} Pr�b�ljuk m�gis meghat�rozni, hogy melyek azok a tipikusan magyar von�sok, amelyek m�s n�pekn�l nem fordulnak el�, illet�leg m�s hangs�llyal szerepelnek, mint haz�nkban.

1. Els�k�nt a boszork�nyoknak a m�s tudom�nyosok kateg�ri�j�hoz val� viszony�t kell megeml�teni. Az 1720-as �vekig azokat a v�dlottakat, akik bizony�tani tudt�k, hogy �k nem boszork�nyok, hanem t�ltosok, �ltal�ban felmentett�k, hiszen nemcsak saj�t maguknak, hanem a tan�knak �s b�r�knak is az volt a v�lem�ny�k, hogy a t�ltosok pozit�v m�gi�t �znek, tudom�nyukat a k�z�ss�g jav�ra haszn�lj�k fel, �s ellens�gei a boszork�nyoknak.

A boszork�nyperek utols� szakasz�ban m�r ezt a v�dekez�st haz�nkban nem fogadj�k el. Minden var�zsl�t egyar�nt b�ntetnek, ak�r boszork�nynak, ak�r t�ltosnak, ak�r j�snak tartja �ket a k�z�ss�g �s a b�r�k.

2. A magyarorsz�gi boszork�nyperekben el�g nagy hangs�llyal szerepelnek az id�j�r�ssal kapcsolatos praktik�k. A szegedi boszork�nyokr�l is azt �ll�tj�k, hogy eladt�k az es�t, �s ez�rt �llt be a sz�razs�g Szegeden. Ugyanez a mot�vum m�s boszork�nyperekben �s m�s id�szakban is el�fordul.

3. A magyarorsz�gi boszork�nyokat igen gyakran nevezik „old�-k�t�”-nek. Ez ugyan m�s orsz�gokban is el�fordul, de ritk�bban.

Nem tekinthet� viszont saj�tos magyar jelens�gnek, hogy a v�dolt szem�lyek eset�ben n�ha neh�z elk�l�n�teni a ront�t �s a gy�gy�t�t. A n�pi felfog�s szerint gyakran ugyanaz a szem�ly tud rontani �s gy�gy�tani is. (Ez a mot�vum a n�phitben m�g akkor is megmaradt, amikor az �rd�ggel val� k�z�s�l�s, a boszork�nyszombatok, a r�p�lni tud�s, az �rd�g stigm�ja stb. el�gg� feled�sbe mentek. Magam is t�bbsz�r hallottam, hogy ha valakit megrontottak, csak ugyanaz a szem�ly tudja a betegs�get levenni r�la, aki megrontotta. Ha a ront� k�zben meghal, a ront�st gy�gy�thatatlannak tartj�k.)

4. A boszork�nynak tartott szem�lyek k�zt igen sok a b�ba. Annak ellen�re, hogy ez a mot�vum a k�lf�ldi anyagban is el�fordul, n�lunk tal�n nagyobb hangs�lyt nyer.

5. Magyarorsz�gon igen ritka a boszork�nyok, boszork�nyperek �br�zol�sa, m�g m�s orsz�gokban rendk�v�l gazdag az ikonogr�fiai anyag, bizony�tv�n a kor m�v�szi fant�zi�j�t.

6. A boszork�nyperek saj�tos mot�vumai m�g azok a hiedelemalakok, amelyeket csup�n a magyar n�p ismer, �s amelyeket a r�szletes sz�vegekben mell�kszerepl�k�nt eml�tenek. M�r sz� esett a lid�rcr�l. A Schram Ferenc �ltal publik�lt perekben p�ld�ul nyolc alkalommal esik sz� lid�rcr�l. Egy Szabolcs-Szatm�r megyei perben arr�l �rtes�l�nk, hogy a v�dlottnak „sz�p iromba lid�rce is vagyon” (Schram 1982: 355). Egy Vas megyei per szerint egy �zvegyasszony p�nzt k�rt k�lcs�n egy m�sik asszonyt�l. Ut�bb panaszt tett ellene, �s azt mondta, hogy �rd�g vagy lid�rc hozta neki a p�nzt, melyet k�lcs�nvett, az�rt fogyott el olyan hamar. M�sutt arr�l �rtes�l�nk, hogy a boszork�ny egy�tt �l a lid�rccel.

7. Gyakran el�fordul� mot�vum, amely ugyan m�s n�pekn�l is felbukkan, a megnyargal�s, l�v� v�ltoztat�s. Term�szetesen az ilyenfajta adatok komparat�v �rt�kel�se csak �gy lenne lehets�ges, ha a boszork�nyperek v�djait eur�pai szinten �sszehasonl�tott�k volna.

8. A magyar boszork�nyok a peranyagok szerint a Gell�rt-hegyen vagy a Tokaji-hegyen gy�lnek �ssze. F�lt�telezt�k, hogy ezek r�gebben pog�ny kultuszhelyek voltak, {7-522.} de az sem lehetetlen, hogy csup�n a borospinc�kkel teli borvid�k vonzotta oda a „boszork�nyokat”.

Boszork�nypereink sz�vegei m�g rengeteg eddig kiakn�zatlan anyagot tartalmaznak, amelyekben a csord�sfarkasr�l �pp�gy sz� esik, mint ront�sr�l �s gy�gy�t�sr�l, a f�rfier� megk�t�s�r�l, a var�zsl�s t�rgyair�l �s m�g sok m�sr�l, p�ld�ul a gonoszj�r� napokr�l (Gy�rgy napja, p�nk�sd, Szent Iv�n napja, Luca-nap stb.). A n�pi gy�gy�szatnak is szinte kimer�thetetlen forr�s�t adj�k. Ak�rcsak a t�ltosok, a boszork�nyok is viaskodnak egym�ssal tev�kenys�g�k sor�n. M�s mot�vumok viszont nemzetk�ziek: az �llatt� v�ltoz�s, a l�thatatlans�g, az erk�lcstelen �let, a kincskeres�s, a sz�j f�lrevon�sa stb.

A boszork�nyperekben voltak hivatalos k�rd�sek, amelyeket a vizsg�l�b�r�k minden esetben k�telesek voltak feltenni. Ezek ilyen t�teleket tartalmaztak:

„Vagyone sz�vets�ge az �rd�ggel? az mikor lett megh hol, mely m�dal, �s ki ingerlett rea? Mikor sz�vets�get vetettel az �rd�ggel, az Istent megh tagadtade?

Ottan mit tsin�ltatok: vend�geskedtetek�, �s t�bbsz�r voltatoke ollyatin vend�gs�gben, �s hol? �s nemdenem azon �rd�ggel k�z�sk�dt�l?

Minem� Boszork�n t�rsaid vannak, azok kik, �s veled hol voltak?” (Schram 1970: II. 171).

A perbefogott szem�ly vagy a tort�r�k, a k�nz�sok hat�sa alatt, vagy mert n�ha saj�t maga is elhitte, hogy � boszork�ny, igenl� v�laszt adhat e k�rd�sekre, �s a v�laszokat n�ha m�g alaposan ki is sz�nezi. Amennyiben a v�dlott tagad, akkor ezekre a k�rd�sekre felh�borodott „nem”-mel felel.

A magyarorsz�gi boszork�nyperek anyag�t olvasva azonban azt l�tjuk, hogy mind a v�dak, mind a tan�vallom�sok t�bbs�ge eg�szen m�s dolgokr�l sz�l, mint a fenti k�rd�sek. A boszork�nyok elleni konkr�t v�dak t�bbnyire arra vonatkoznak, hogy a boszork�nynak tartott szem�lyek embert vagy �llatot megbeteg�tettek, esetleg hal�lba is kergettek; �llatt� tudtak v�ltozni; erk�lcstelen �letet �ltek, mindenf�le ismert var�zselj�r�st folytattak: ellopt�k a tej haszn�t, addig d�r�mb�ltek l�thatatlanul vagy �llat k�p�ben, am�g nem kaptak aj�nd�kot, sok esetben j�vend�t is mondottak �s gy�gy�tottak; s�t, az egyik perben m�g az is kider�l a tan�vallom�sokb�l, hogy maga a boszork�ny nem akart gy�gy�tani, de a beteg er�szakkal k�nyszer�tette, hogy bizonyos gy�gy�t� elj�r�sokat v�gezzen el rajta.

A boszork�nyperek a 16–17. sz�zadig t�jonk�nt, s�t a vall�s szerint is saj�tos sz�nezetet kaphattak.

Egy 1700-as debreceni perben a k�vetkez� v�dat jegyezt�k fel: „1700. 7. Novembris in secte judiciaria. Causa fisci contra Kis Istv�nn� levata: az incta b�v�s-b�jos, �d�-k�t�, var�zsl�, Szent Gell�rt hegy�re j�r�, �rd�g�kkel czimbor�l� boszork�nyos szem�ly, s egyszersmind kurva is. Incta: negat” (Kom�romy 1910: 193). Ugyanakkor egy f�rfit, Nagy Andr�st is azzal v�dolnak, hogy � mag�t boszork�nynak, Szent Gell�rt hegy�re j�r�nak vallotta.

Ha azonban a peranyagot �s a tan�vallom�sokat elolvassuk, akkor mindezekr�l kev�s sz� esik. Vita nagyj�b�l ak�r�l folyt, hogy kinek a csapsz�k�be j�rnak bort inni. Sz�ba ker�l t�bb k�nny� erk�lcs� asszony viselked�se is. Nem marad el a szerelemvar�zsl�s �s f�lt�kenys�g sem: „Hallotta volna az inct�tul, hogy sebes l�v�n a keze, k�rdett�k, mi lelte volna? Felelte, hogy S�dern�, a pog�nylelk�, egyn�h�ny mag�val bej�tt az ablakon egy nagy k�ssel, az metszette meg.” Sz� esik a vallom�sokban egy t�r�k b�b�r�l is, aki elsz�k�tt Debrecenb�l, mert att�l f�lt, hogy szint�n belekeverik a boszork�nyperekbe. {7-523.} T�bbf�le gy�gy�t� �s ront� elj�r�s ker�l sz�ba. 69 tan�t hallgatnak ki ebben a z�rzavaros perben.

Gondolom, a b�r�k maguk sem l�tt�k vil�gosan, hogy mi a tennival�juk. Mindenesetre az egyik v�dlottat, Kis Istv�nn�t, hal�lra �t�lik, nem mintha boszork�ny volta bizony�t�st nyert volna, de par�znas�ga �s r�szegesked�se k�zismert volt. Csap� �d�mot �s a m�sik n�i v�dlottat viszont felmentik, mert a zavaros tan�vallom�sokb�l semmi nem der�lt ki.

Egy szint�n Debrecenben 1735-ben lej�tsz�dott perben a k�vetkez�ket olvashatjuk:

„Primo: N�hai Varga Istv�n �zvegy�nek Simon Erzs�betnek nyilv�nval� boszork�nys�g�t tudja-e, l�tta-�, hallotta-�. K�r�l �ll� jeleit, amib�l tudja, valja meg a tan�.

Secundo: B�j�l�s�t, b�jol�s�t tudja-�?

Tertio: Maga boszork�nys�g�val val� dicseked�s�t hallotta-� s mik�nt?

Quarto: Mid�n ezen asszonynak, Szegedi Istv�nn�nak nyavaly�ja esett, mit mondott fel�le; �s kire mondotta, hogy rontotta volna meg?

Quinto: Egyebet ellene mit tud �s kit gondol j� tan�nak lenni, mondja meg.

Testes jurati.

I. Anna Szab� consors Stephani Szegedi, annorum circiter 30, fatetur ad 1mum: Az elm�lt esztend�ben, p�nk�sd t�j�n a konyh�n pecseny�t s�tv�n a fatens, a k�m�ny�n ty�k k�p�ben berep�lt Varga Istv�nn� �s mindj�rt asszonny� v�ltozott; fojtogatta a fatenst �s eg�sz test�t �sszerontotta. Azut�n �gy sz�lott hozz�: eredj kutya; s az ajt�n kiment. �gy tal�lt�k, mint a halottat, nyolc h�tig nem ehetett s nem ihatott, s sz�j�t sem t�thatta fel; ha nem �s�thatott; s mihelyt az �s�t�st elhagyta, mindj�rt b�csuk�dott a sz�ja. Ad 2dum nihil: ad 3tium: Megront�sa el�tt harmadnappal n�la l�v�n a fatensn�l, mondotta, hogy 15 esztend�s kor�t�l fogva tanulja a boszork�nys�got. a 4tum: Fatens el�tt semmit sem mondott, hanem a b�b�knak besz�llette, mondotta ugyan, hogy Batty�nba lak� F�reszt� P�tern�l egy�b meg nem gy�gy�tja; de caetero nihil.” – �s �gy folynak tov�bb a tan�vallom�sok, amelyekben mindenf�l�r�l sz� esik, csak �ppen az �rd�ggel val� kapcsolatr�l �s a m�s, boszork�nyok ellen felhozott v�dr�l nem t�rt�nik eml�t�s (Kom�romy 1910: 497).

Gondolom, maguk a b�r�k ism�t zavarban lehettek, hogy mit�v�k legyenek a sokf�le mendemond�val, ostoba pletyk�val. V�g�l is Varga Istv�nn�t arra �t�lik, hogy megvessz�zik �s sz�m�zik Debrecenb�l.

E  boszork�nyper k�l�n �rdekess�ge, hogy a v�dirat mag�ban foglalja azt az im�t is, amelyet Varga Istv�nn� dikt�lt le a „nemes Tan�cs” el�tt:

„Hatalmas �des �r Isten, igaz Isten, �des �r Isten, k�rlek t�gedet, �rizz meg, oltalmazz meg minden veszedelemt�l; kiv�ltk�ppen az �rd�gt�l, annak �lnoks�g�tul, veszedelmes k�s�rt�sit�l, �rtalmass�g�tul. K�t�m az �l� Istennek, Szent erej�nek, Szent hatalm�nak, Szent ujjabeli, Szent arany gy�r�j�nek: pecs�telje el ezt a gonosz S�t�nt, ezt a gonosz lid�rczet, ezt a gonosz �rd�g�t; a ki ennek sziv�t kinozza, elm�j�t… test�ben gy�tri, lelk�ben h�borgatja. A J�zus Krisztus megfogattat�s��rt, megcsufoltat�s��rt, megp�kd�stet�s��rt, h�rom vasszeg k�zz�l val� v�roml�s��rt: Kelj fel, igy�l Szent v�rt a J�zus Krisztusnak megkinzat�s��rt, megfogattat�s��rt, megk�pd�stet�s��rt. Soha nem volt jobb �ra, melyben Krisztus urunk sz�letett.

Ezut�n a Miaty�nkot h�romszor el mondotta, B�sz�rm�nybe lakott, Gyeng�n�t�l tanulta, ugy mondja” (Kom�romy 1910: 483).

Gondolom, ezt az im�t a v�dlott az�rt dikt�lta le a b�r�s�gnak, hogy l�ss�k, nem lehet boszork�ny, aki ilyen sz�p im�kat mond az �r Istenhez.

{7-524.} Term�szetesen vannak olyan perek is, amelyekben vil�gosabban kider�l, hogy mi�rt fognak valakit v�d al�.

Egy 1756-os, Csongr�d megyei perb�l (Schram 1970: I. 321) kider�l, val�sz�n�leg az�rt v�doltak valakit boszork�nys�ggal, mert vall�st v�ltoztatott, illet�leg az a h�r j�rt r�la, hogy felvette a katolikus vall�st, majd �jra visszat�rt a k�lvinista hithez. Ez az asszony is els�sorban gy�gy�t�ssal foglalkozott, �s amennyire a tan�vallom�sokb�l kider�l, v�letlen�l megm�rgezett valakit nikotinl�vel, mert nem volt kell� h�nytat�orvoss�g. Ez a per is ink�bb a korabeli ember-, illet�leg �llatgy�gy�t�sra ad j� p�ld�kat, �s nem a korabeli boszork�nyhitre.

A nyugati hat�rsz�len, p�ld�ul Sopron megy�ben lej�tsz�dott perekn�l a v�dpontok, a tan�vallom�sok �s az �t�letek nem mind ilyen zavarosak, �s jobban egyeznek a korabeli nyugati boszork�nyperekkel. Sz� esik itt p�ld�ul a v�zpr�b�r�l. Ha a boszork�nys�ggal v�doltak nem mer�lnek a v�z al�, hanem a felsz�nen maradnak, akkor automatikusan boszork�nynak tartj�k �ket. �rdekes a per �t�lete is. Miut�n a v�dlott nem fulladt a v�zbe, tulajdonk�ppen meg kellene �getni boszork�nys�g�rt. A b�r�s�g azonban �rezte, hogy valami nincs eg�szen rendben. Miut�n a v�dlott h�rom �ve fogs�gban volt, �gy l�tt�k, el�gg� megb�nh�d�tt. Teh�t szabadon engedt�k �s arra �t�lt�k, hogy h�rom forint �r� gyerty�t vegyen az olt�rra (Schram 1970: II. 1).

A 18. sz�zadban, amikor Ausztri�b�l �rkeztek kik�ld�tt vizsg�l�b�r�k, a perek is jobban kezdenek hasonl�tani a nyugati boszork�nyperekhez. Ekkoriban azonban a legt�bb eur�pai orsz�gban m�r v�get is �rtek a peres elj�r�sok.