Magyarorsz�gon t�bb mint k�tezer boszork�nyper zajlott le 1520 �s 1777 k�z�tt. Szegeden 1728-ban h�sz "boszork�nyt" v�geztek ki, mert a v�roson klikkharcok, �rad�s, sz�razs�g �s a bev�ndorl�k �radata vonult v�gig. Ugyanitt el�gettek egy 82 �ves embert, a volt v�rosi b�r�t hat m�s boszork�nymesterrel �s h�t boszork�nnyal legy�tt. K�s�bb az�ltal, hogy az egyh�zi bir�s�gok a vil�giakhoz ker�ltek �t a boszork�nyperek, er�sen lecs�kkent a m�glyahal�lra �t�ltek sz�ma. Enyh�bb esetekben, ha k�rosod�s nem t�rt�nt, kegyelemb�l el�bb lefejezt�k a boszork�nyokat, �s csak azut�n �gett�k el holttest�ket. 1728-ban III. K�roly kir�ly, majd 1756-ban M�ria Ter�zia l�pett fel er�lyesebben a boszork�nyperek ellen. Olyan rendeleteket adtak ki, melyek �rtelm�ben e pereket a legnagyobb �vetoss�gal kellett lebonyol�tani, s a meghozott �t�leteket - kihirdet�s�k �s v�grehajt�suk el�tt - legfels�bb helyre kellett felterjeszteni. 1758-ban �jabb rendelet adatott ki, amely szerink m�r a b�nv�di elj�r�s megind�t�sa el�tt fel kellett terjeszteni az iratokat legfels�bb helyre. 1768-t�l kezd�d�leg pedig csak a legk�ts�gbevonhatatlanabb bizony�t�kok �s b�ntettek alapj�n volt szabad megind�tani az elj�r�st. E rendelet k�vetkezt�ben azut�n teljesen megsz�ntek n�lunk a boszork�nyperek.

/www.boszorkanyszovetseg.hu/