"Egy XV. sz�zadb�l sz�rmaz� k�ziratra bukkantak Sv�jcban, amely a rom�n herceg, Vlad Tepes, a mitikus Drakula r�ms�ges tetteit besz�li el. A kutat�k szerint a h�toldalas k�nyvecske az egyik legr�gebbi olyan sz�veg, amely az 1430-ban sz�letett �s 1476-ban meghalt herceg �let�nek r�szleteir�l sz�mol be.
A dokumentum Sv�jc �szakkeleti r�sz�n, St. Gallen ap�ts�g�nak h�res k�nyvt�r�b�l ker�lt el�, ahol feltehet�en m�r �vsz�zadok �ta megb�jt. 1820-ban egyszer m�r r�akadtak, de k�s�bb a feled�s hom�ly�ba mer�lt. Karl Schmucki, a k�nyvt�r tudom�nyos munkat�rsa fedezte fel �jra a k�ziratot akkoriban, amikor a Havasalf�ld k�tes h�r� el�kel�s�g�r�l sz�l� �j k�nyv�t �rta. A sz�veget 1460 �s 1470 k�z�tt jegyezte fel k�t szerzetes, akiknek siker�lt megsz�kni�k Vlad Tepes karmaib�l. Az �r�lt herceg �ket is kar�ba akarta h�zatni, ami egy�bk�nt ???kedves” foglalatoss�gai k�z� tartozott.
A drakula sz� rom�nul d�mont jelent, s a r�m m�g az apj�t�l �r�k�lte ezt a nevet. Uralma alatt, 1456 �s 1462 k�z�tt a herceg �ll�t�lag t�bb ezer embert gy�t�rt hal�lra. A St. Gallen-i k�zirat t�bbek k�z�tt elbesz�li, mik�nt ejtett foglyul h�romsz�z cig�nyt, akik k�z�l h�rmat megs�ttetett, a t�bbieknek pedig meg kellett enni�k a szerencs�tleneket.
Az erd�lyi v�rsz�v� m�tosz�t egy �r reg�ny�r�, Bram Stoker teremtette meg a XIX. sz�zadban, amikor megjelentette Drakula c�m� k�nyv�t.
A most el�ker�lt k�ziratot – t�bb m�s dokumentummal egy�tt – m�g ezen a ny�ron ki�ll�tj�k St. Gallenban.

(Neue Z�rcher Zeitung) "